Léo Delibes - Balett Coppélia

A balett szövege

A Coppélia szövegkönyvét régi párizsi operai szokás szerint "házi szövegírók" készítették, a témát azonban eredeti költői forrásból merítették. Charles Louis Nuitter (1828-1899), a párizsi Opera tudós könyvtárosa E. T. A. Hoffmann (1766-1822) német romantikus író Der Sandmann (Homokember) c. elbeszélését vette alapul és hogy szakszerű legyen a balett felépítése, Saint Léon tapasztalt balettmestert is bevonta a munkába. Nuitter Hoffmann szövegéből a titokzatos elemeket hozta előtérbe, de Saint Léon a reális lengyel környezet jellemzését is fontosnak tartotta. Vándorlásai során számtalan nemzeti táncot ismert meg s ezért Delibes-nek mindjárt az első felvonásban lengyel, magyar karaktertánc sorozat beiktatását javasolta, majd a második felvonásban spanyolt is.

Mivel azonban a koreográfia készítését Louis Mérante (1828-1887) balettmesterre bízták, aki a látványos, szórakoztató táncok híve volt, a II. felvonás 2. képébe nagy divertissement került, aminek már semmi köze sem volt a meséhez. (A Hajnal beröpül, a Nap Orái követik, Hymen, Cupido megjelennek stb.) A balettimádóknak meg kellett várni a mese végét, hogy kedvenceiket a legragyogóbb táncrészben láthassák. De a gyenge balettekhez szokott közönséget Delibes zenéje felvillanyozta és hosszú ideig nem kívánták a bájos mese megrövidítését, sőt inkább - mivel az előadás túl hosszúra nyúlt -. a divertissement-t hagyták el, így a Coppélia lassan valódi cselekményes baletté vált.

Ma ahány színház, annyiféle felfogásban játsszák ezt a balettet. Delibes balettjeit maguk a franciák sem tekintik tabunak, amihez nyúlni nem szabad. Serge Lifar, a párizsi Opera világhírű balettmesterével együtt több nyugati koreográfus is azt mondja, hogy Delibes balettjeinek a megrövidítése „zenei és koreográfiai szükségszerűség". A magyar Harangozó Gyula számára a Coppélia kiegészítése a szükségszerű, mégpedig nemcsak koreográfiában, hanem ennek megfelelően a szövegben és zenében is.

Harangozó új figurákat (Plakátragasztó, Éjjeli őr stb.), epizódokat, humoros jeleneteket szőtt a balettbe s Coppélius alakját is emberibbé tette. így a titokzatos elem helyett inkább - Delibes zenéjének megfelelően - a frisseség és egészséges humor került előtérbe. E. T. A. Hoffmann eredeti szövege is lehetővé teszi ezt a szövegátdolgozást, mert a Homokemberhez közelebb áll Harangozó emberiszonyban szenvedő, megindítóan mulatságos, de reális ezermestere, mint a nyugati színpadokon megszokott titokzatos gólemeket gyártó, gonosz "varázsló"- Coppélius.

A mai magyar kompozíciós átdolgozás tehát nem tekinthető hagyomány-sértőnek, hanem sokkal inkább hagyományfrissítőnek. Azt jelenti, hogy a megrövidített "angol Coppélia" előadás mellett van már kibővített "magyar Coppélia" előadás is.

Léon Delibes

Delibes sikerének titka

Delibes és a magyarok

Balett szövege

Balett koreográfia

Arthur Saint Léon

l. felvonás

2. felvonás

3. felvonás