|
|
Léo Delibes - Balett Coppélia |
| ||||||||||||
|
Léo Delibes - a francia balettzene megújitójaDelibes (1836-1891) - a XIX. századi balettzene legkiválóbb mestere.
Neki köszönhető, hogy a múlt század közepétől hanyatlásnak indult nyugat-európai
balett felfrissült és az operák betétjeiből kikerülve újra önálló műfajként
folytathatta életét a színpadon.
III. Napóleon korának szórakozni vágyó közönsége unta a romantikus balettek könnyeztető meséjét, s a titokzatos meselényeken, az élet félszegségein, csalódásain már csak kacagni tudott. A balett tehát megszűnt mint önálló műfaj és már csak az operák díszítésére szolgált. A balettkedvelők ezután csak az operák második felvonását nézték meg, ahol a balettkar felvonult, mert már csak a balerinák és nem a balett kedvéért jártak a színházba. Ahhoz viszont csökönyösen ragaszkodtak, hogy minden opera második felvonásában legyen balettbetét. Delibes feltűnéséig jó balettzenét - betétként is - csak operakomponisták írtak, de a gyenge balettzene-készítők nem kegyelmeztek a legkomolyabb operaáriáknak sem, a divertissement-ok-ban elmaradhatatlan quadrille-, valcer-, polka-, galopp-ritmusokba kényszerítették az ismert olasz, német, francia operák dallamait. Ilyen körülmények között az operakomponisták nagy része szükséges rossznak tekintette a balettbetétet. A párizsi színházi ízlés közben egyre felszínesebbé vált. Az operai balettközönséget lassan elhódította az operett és a zenés vígjáték. A fiatal Delibes is - Hervé és Offenbach példáját követve - már 17 éves korában operettkomponálásra adta magát. Eleinte nem is akart mást, csak a párizsi közönségnek tetszeni. Párizs legnépszerűbb operettszínházában, a Théátre Lirique-ben vállalt karmesteri állást és egész sor mulatságos operettet komponált (Két zsák szén, Hat kisaszony férjet keres, Griffard mester, Tollas kígyó, Apis bika stb.). Zenéje annyira behízelgően dallamos, köny-nyed és táncos jellegű volt, hogy 20 éves korában megbízást kapott a párizsi Opera igazgatóságától, hogy Minkusnak, az ismert balettkomponistának legyen segítségére A forrás (nálunk: Naila, a forrás tündére) c. balett zenéjének elkészítésében. A balett bemutatóján 1866-ban feltűnt Delibes zenéjének költőisége és Minkusétól elütő finom franciás könnyedsége. Nyomban a bemutató után hozzálátott a Coppélia, vagy a zornáncszemű lány c. balett komponálásához, de - már egyedül. A Coppélia bemutatója 1870-ben - még a rue Péletier-n levő régi Operában - nagy eseményszámban ment. Delibes ezzel a művével elismert, ünnepelt szerző lett. A nagysikerű Coppélia-előadásókat a poroszok támadása egy időre megszakította. Párizs ostrománál elpusztult Giuseppina Boz-zacchi, a 16 éves olasz primabalerina, aki Swanilda szerepét először táncolta, de a Coppélia túlélte a sedani vereséget, III. Napóleont, sőt megállta helyét az új Párizsi Nagyoperában is, ahol 1876-ban Delibes másik, egész estét betöltő balettjével, a Sylviá-val ismét világraszóló sikert aratott. |
| ||||||||||
Itt lehet olvasni friss híreket a balettről:Irina Baronova - last of the famed 'baby ballerinas' of Balanchine - San Francisco Chronicle
New ballet troupe for summer - AZ Central.com
Dance Review: Festival Ballet @ Royal Festival Hall - Londonist
A Season-Ending Sampler - Wall Street Journal
The Ballet Russes - WA today
Area ballet nonprofit plans Newark program - The Newark Advocate
| ||||||||||||
| ||||||||||||
