Léo Delibes - Balett Coppélia

Delibes sikerének titka

Delibes sikerének titka, hogy egészséges érzékkel egyszerre keltette új életre a XIX. század eleji romantikus és a XVIII. századi klasszikus francia balettzene és tánc szunnyadó, de fejlődőképes elemeit. Eleven életerőt, vidámságot, szellemet vitt az üressé, konvencionálissá vált balettformákba. Változatos dallamai, finoman cizellált ritmikája nemcsak sugallják, hanem valósággal megkövetelik a tökéletes klasszikus technikán alapuló, romantikában megszületett légies spicctáncot és a hibátlan zenei frazírozást. Zenéje mindig könnyed, de nem felületes. Játékos humora friss, egészséges, soha nem válik közönségessé, elegáns, választékos és üdes marad. Táncszerűség tekintetében szinte páratlan a maga nemében, non szolgálja, hanem ihleti, segíti a táncost. Még a pantomimrészeket aláfestő, hangulatkeltő zenéje is táncosan ritmizált. A forma és tartalom tökéletes egyensúlyával a francia klasszikus balett nagymesterét, Lullyt is túlszárnyalja.

Delibes zenéje tehát belső tartalmi megújhodást hozott az európai színpadi táncformák világába. Egyedül az ő balettjei diadalmaskodtak a század végén eluralkodó balettellenes hangulaton. Három balettjének (Naila, Coppélia, Sylvia) dallamai az egész világon ismertekké váltak, s a Coppélia és a Sylvia a világ minden jelentős színpadán máig műsoron szerepel.

Delibes zenéje a jövőbe is mutat, ő készítette elő a francia balettzene megújhodását. Nemcsak Chabrier (1841-1894), századvégi francia zeneszerző különlegesen színes hangszerelésű zenekari rapszódiáihoz és táncosjellegű zongoradarabjaihoz szolgált kiindulásul, hanem rajta keresztül a modern francia zeneszerzők: Maurice Ravel, Dárius Milhaud, Eric Satie, Georges Auric és Francis Poulenc mai balettzenéjéhez is.

Léon Delibes

Delibes sikerének titka

Delibes és a magyarok

Balett szövege

Balett koreográfia

Arthur Saint Léon

l. felvonás

2. felvonás

3. felvonás